Ausztriai városok

Ruszt

Burgenland tartományban, Kismartontól 16 km-re délre fekszik a Fertő tó partján. Eredeti magyar neve Szil volt, évtizedek óta híres szőlőtermelő és halászvároska.
Rusztot a városban fészkelő gólyák nagy száma miatt a gólyák városának is hívják. A gólyák olyannyira jól érzik itt magukat, hogy télen is itt vannak, nem költöznek.
Rusztot legelőször 1317-ben említik okiratokban. A Soproni birodalmi gyűlésen 1681-ben I. Lipót császár szabad királyi város rangra emelte. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták. Ma Ausztria legkisebb önálló közigazgatási egysége. Ruszt

Halásztemplom (Fischerkirche)
Ruszt legismertebb műemléke egy románkori eredetű Halásztemplom (Fischerkirche), amely még 1400 előtt épült. A legenda szerint egyik kápolnáját Mária királynő, Nagy Lajos lánya alapította hálából, amiért a Fertő-tóból halászok kimentették. Itt láthatjuk Burgenland legjelentősebb, középkorból származó freskóit.
Ruszt Fischerkirche Ruszt Fischerkirche
A templom eredeti tornya, több rombolást elszenvedve 1879-ben összeomlott, ezt egy egyszerű kapuzattal helyettesítették. A templomban található egy a XIV. századi kőből faragott pieta, és egy meglehetősen sajátosan faragott Madonna 1446-ból. A templom művészeti szempontból legértékesebb oltára, a Három Szent Oltára. A Fischerkirche már csak muzeális és kulturális célokat szolgál.

Ruszt óvárosa
2001-ben az óváros a Fertő-tavi régióval együtt az UNESCO világörökségének része lett.
A polgárházak a 16. és 19. század között épültek reneszánsz, barokk stílusban. Az épületek nagyrészt a városfalak maradványaira támaszkodnak. A házak nagyobb része műemlékvédelem alatt áll, melyeket nem csak kívülről lehet megtekinteni. Számos régi épület kapuja nyitva áll, az udvarban pedig hangulatos éttermek, borozók várják a betévedőket.
Ruszt
Ruszt főtere patinás és nagyon hangulatos, itt található az 1720-ban készült sas kút. A kétfejű sas magyar koronát visel.

Plébániatemplom
Eredetileg evangélikus templom volt, mely 1674-ben lett a katolikus egyházé. A szentháromság tiszteletére szentelt templom a Haydngasse és a Kirchengasse torkolatában lévő Főtéren áll.
A belső díszítőfestését soproni, az orgonát győri mester alkotta a 18. század legvégén. A jobb oldali mellékoltár képén Szent István ajánlja fel a magyar koronát Szűz Máriának.

A város lakóinak évszázadok óta a szőlő- és bortermelés a fő foglalatossága. Ruszton számos kis borozót találunk, ahol a neves borászok saját termelésű boraikat kínálják, ráadásul igen kedvező áron. Mária királyné 1524-ben engedélyezte, hogy a ruszti borászok "R" betűt üssenek hordóikra afféle márkajelzésként, és ez a jel a mai napig megmaradt.




Ausztria info 2010-2016