Ruszt

Burgenland tartományban, Kismartontól 16 km-re délre fekszik a Fertő tó partján. Eredeti magyar neve Szil volt, évtizedek óta híres szőlőtermelő és halászvároska.
Rusztot a városban fészkelő gólyák nagy száma miatt a gólyák városának is hívják. A gólyák olyannyira jól érzik itt magukat, hogy télen is itt vannak, nem költöznek.
Rusztot legelőször 1317-ben említik okiratokban. A Soproni birodalmi gyűlésen 1681-ben I. Lipót császár szabad királyi város rangra emelte. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták. Ma Ausztria legkisebb önálló közigazgatási egysége.

Ruszt látnivalók

Halásztemplom (Fischerkirche)

Ruszt legismertebb műemléke egy románkori eredetű Halásztemplom (Fischerkirche), amely még 1400 előtt épült. A legenda szerint egyik kápolnáját Mária királynő, Nagy Lajos lánya alapította hálából, amiért a Fertő-tóból halászok kimentették. Itt láthatjuk Burgenland legjelentősebb, középkorból származó freskóit.

A templom eredeti tornya, több rombolást elszenvedve 1879-ben összeomlott, ezt egy egyszerű kapuzattal helyettesítették. A templomban található egy a XIV. századi kőből faragott pieta, és egy meglehetősen sajátosan faragott Madonna 1446-ból. A templom művészeti szempontból legértékesebb oltára, a Három Szent Oltára. A Fischerkirche már csak muzeális és kulturális célokat szolgál.

Ruszt óvárosa

2001-ben az óváros a Fertő-tavi régióval együtt az UNESCO világörökségének része lett.
A polgárházak a 16. és 19. század között épültek reneszánsz, barokk stílusban. Az épületek nagyrészt a városfalak maradványaira támaszkodnak. A házak nagyobb része műemlékvédelem alatt áll, melyeket nem csak kívülről lehet megtekinteni. Számos régi épület kapuja nyitva áll, az udvarban pedig hangulatos éttermek, borozók várják a betévedőket.

Ruszt főtere patinás és nagyon hangulatos, itt található az 1720-ban készült sas kút. A kétfejű sas magyar koronát visel.

Plébániatemplom

Eredetileg evangélikus templom volt, mely 1674-ben lett a katolikus egyházé. A szentháromság tiszteletére szentelt templom a Haydngasse és a Kirchengasse torkolatában lévő Főtéren áll. A belső díszítőfestését soproni, az orgonát győri mester alkotta a 18. század legvégén. A jobb oldali mellékoltár képén Szent István ajánlja fel a magyar koronát Szűz Máriának.

A város lakóinak évszázadok óta a szőlő- és bortermelés a fő foglalatossága. Ruszton számos kis borozót találunk, ahol a neves borászok saját termelésű boraikat kínálják, ráadásul igen kedvező áron. Mária királyné 1524-ben engedélyezte, hogy a ruszti borászok "R" betűt üssenek hordóikra afféle márkajelzésként, és ez a jel a mai napig megmaradt.