Ausztriáról

Államforma: Szövetségi köztársaság

Az Osztrák Köztársaság (latin nevén Ausztria) területe 83 859 km2.
Nyolc országgal határos ( Magyarország, Szlovákia, Csehország, Németország, Lichtenstein, Svájc, Olaszország, Szlovénia).
Fővárosa: Bécs

Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. (Burgenland, Bécs, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Karintia, Tirol, Vorarlberg)
A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung).
Földrajzi szempontból az ország öt nagy területi egységre osztható:

  • Keleti Alpok
  • Pannon alföld
  • Kárpátok nyúlványai
  • Bécsi medence
  • Gránít fensík

Ausztria területének 63%-án az Alpok hegyei helyezkednek el. Legmagasabb hegycsúcsa Grossglockner (3797 m magas). Legalacsonyabb pontja a Fertő tó (115 m). Az ország 1955 óta tagja az ENSZ-nek, 1995 óta az Európai uniónak.

Ünnepek:

Dátum Magyar név Német név Megjegyzés
Január 1 Újév Neujahr
Január 6 Vízkereszt Drei Könige
--- Nagypéntek Karfreitag változó dátum
--- Húsvét hétfő Karfreitag változó dátum
Május 1 A munka ünnepe Tag der Arbeit
--- Áldozó csütörtök Christi Himmelfahrt változó dátum
--- Pünkösd hétfő Pfingstmontag változó dátum
--- Úrnapja Fronleichnam változó dátum
Augusztus 15 Nagyboldogasszony napja Mariä Himmelfahrt
Október 26 Örkökös semlegesség törv. ikt Nationalfeiertag
November 1 Mindenszentek Allerheiligen
November 15 Szent Lipót napja Heiliger Leopold
December 6 Mária fogantatása Mariä Empfängnis
December 25-26 Karácsony Weihnachtsfeiertag

Domborzat:

Ausztria Közép-Európa déli részén fekszik. Területének felén magashegységek, harmadán középhegységek fekszenek, körülbelül az ötödén medencék és dombvidékek.
Ausztria Domborzati Térképe
Az ország területének közel 47%-át erdő borítja, 26%-a rét, mező legelő. Ausztriában 88 nagyobb tó, valamint 100 000 km hosszú folyó és patakhálózat található. Az ország Európa természeti szépségekben egyik leggazdagabb, magas hegyek borította vidékét mondhatja magáénak.


Vízrajz:

Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba.

Folyói:

Duna, Dráva, Enns, Fischa, Gail, Inn, Isar, Lajta, Lapincs, Lech, Morva, Mura, Pinka, Rába, Salzach, Traun

Tavai:

Fertő tó (Neusiedler Seee), Bodeni tó (Bodensee), Attersee, wörthi-tó.

Éghajlat:

Éghajlati szempontból az ország 3 fő részre bontható.
A pannon-kontinentális (Burgenland), az elpikus, valamint a legjelentősebb kiterjedésű az átmeneti klíma területe.