Ausztriáról
Államforma: Szövetségi köztársaság
Az Osztrák Köztársaság (latin nevén Ausztria) területe 83 859 km2.
Nyolc országgal határos ( Magyarország, Szlovákia, Csehország, Németország, Lichtenstein, Svájc, Olaszország, Szlovénia).
Fővárosa: Bécs
Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja.
(Burgenland, Bécs, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Karintia, Tirol, Vorarlberg)
A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung).
Földrajzi szempontból az ország öt nagy területi egységre osztható:
- Keleti Alpok
- Pannon alföld
- Kárpátok nyúlványai
- Bécsi medence
- Gránít fensík
Ausztria területének 63%-án az Alpok hegyei helyezkednek el. Legmagasabb hegycsúcsa Grossglockner (3797 m magas). Legalacsonyabb pontja a Fertő tó (115 m). Az ország 1955 óta tagja az ENSZ-nek, 1995 óta az Európai uniónak.
Ünnepek:
Dátum | Magyar név | Német név | Megjegyzés |
Január 1 | Újév | Neujahr | |
Január 6 | Vízkereszt | Drei Könige | |
--- | Nagypéntek | Karfreitag | változó dátum |
--- | Húsvét hétfő | Karfreitag | változó dátum |
Május 1 | A munka ünnepe | Tag der Arbeit | |
--- | Áldozó csütörtök | Christi Himmelfahrt | változó dátum |
--- | Pünkösd hétfő | Pfingstmontag | változó dátum |
--- | Úrnapja | Fronleichnam | változó dátum |
Augusztus 15 | Nagyboldogasszony napja | Mariä Himmelfahrt | |
Október 26 | Örkökös semlegesség törv. ikt | Nationalfeiertag | |
November 1 | Mindenszentek | Allerheiligen | |
November 15 | Szent Lipót napja | Heiliger Leopold | |
December 6 | Mária fogantatása | Mariä Empfängnis | |
December 25-26 | Karácsony | Weihnachtsfeiertag |
Domborzat:
Ausztria Közép-Európa déli részén fekszik. Területének felén magashegységek, harmadán középhegységek fekszenek, körülbelül az ötödén medencék és dombvidékek.Az ország területének közel 47%-át erdő borítja, 26%-a rét, mező legelő. Ausztriában 88 nagyobb tó, valamint 100 000 km hosszú folyó és patakhálózat található. Az ország Európa természeti szépségekben egyik leggazdagabb, magas hegyek borította vidékét mondhatja magáénak.
Vízrajz:
Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba.
Folyói:
Duna, Dráva, Enns, Fischa, Gail, Inn, Isar, Lajta, Lapincs, Lech, Morva, Mura, Pinka, Rába, Salzach, Traun
Tavai:
Fertő tó (Neusiedler Seee), Bodeni tó (Bodensee), Attersee, wörthi-tó.
Éghajlat:
Éghajlati szempontból az ország 3 fő részre bontható.
A pannon-kontinentális (Burgenland), az elpikus, valamint a legjelentősebb kiterjedésű
az átmeneti klíma területe.