Ausztria történelme - Ausztria Info

Ausztria területe régóta lakott, nagyjából i.e. 8000-től. Éltek már itt kelta és illír törzsek, valamint a rómaiak is. I.e 1000 körül alakult ki a hallstatti kultúra, ami a nevét a Felső-Ausztriai Hallstatt településről kapta. Hallstatt gazdasága a sóbányászatra és a sóval történő kereskedelemre épül.

I.e 15-ban a rómaiak meghódították a korábban kelták által lakott területet, városokat hoztak létre és utakat építettek. Carnuntum volt a legjelentősebb település Ausztriában, amit a rómaik hoztak létre, (a mai Alsó-ausztria területén fekszik). Az idők során jelentős központtá, sőt még császárvárossá is vált. Az egykori település helyén ma impozáns régészeti park, múzeum és amfiteátrum csodálható meg.

Ezután fellendülés következett be, és az őslakosság romanizálódni kezdett. A Kr. u. 2. századtól a germánok, az 5. században a hunok támadásai, ill. a gót, herul, langobard törzsek betelepedése felszámolta a római uralmat.

A 6-7 században több nemzetiség is harcol a területért.
Nagy Károly Frank úralkodó mindenkit legyőzve az egykori Pannonia és a későbbi osztrák hercegségek területén őrgrófságokat hozott létre. A Frank uralom következtében a terület teljes egészében keresztény és etnikailag germán lett.
A X. században az Ennstől keletre létrejött egy őrgrófság, amely a bajor hercegek birodalmához tartozott és Babenbergi Leopold irányítása alá került. Ezekben az időkben (996) említik első alkalommal egy okiraton az "Ostarrichi" nevet, amelyből később az "Österreich" kialakult. A Babenbergek alatt Ausztria hercegséggé válik, Bécs pedig a székhelyévé.

1278 -tól kezdetét veszi a majdnem 650 éven át tartó Habsburg uralom (1246 - 1918), melynek első képviselője I. Rudolf király. A Habsburgok idején az ország nagyhatalommá nőtte ki magát, 1452-ben pedig III. Frigyes uralkodása idején császársággá vált. A 14. században Habsburg Rudolf megszerzi Karintiát, Triolt, Triesztet, Vorarlberget, ezzel megalakultak az Osztrák örökös tartományok.

Az osztrák területeket 1379-ben felosztotta egymás között a Leopold-ág és az Albert-ág, majd miután ez utóbbi ág kihalt III. Frigyes újra egyesítette a birodalmat a 15. század második felében. Ettől fogva a Habsburg-dinasztia egyben a német-római császári cím birtokosa is lett. I. Miksa több francia területet is megszerzett, Ferdinánd pedig 1526-tól Csehország és Magyarország felett is uralkodott már.

A Habsburgok több háborút viseltek Franciaország ellen, megszerezték Németalföldet, Milánó hercegségét és Nápolyt. Igyekeztek visszaszorítani a protestáns befolyást, azaz támogatták az ellenreformációs tevékenységeket. VI. Károly 1713-ban kimondta az osztrák állam oszthatatlanságát, ez volt a híres Pragmatica Sanctio, amit Mária Terézia (1740-1780) is védelmezett. Mária Terézia több háborút is viselt, melyek közül az osztrák örökösödési háború (1740-1748) során elveszítette Párma és Szilézia területeit, de később megszerezte Galícia és Bukovina tartományait az 1770-es években. Mária Terézia felvilágosult abszolutizmus jellegű politikáját folytatta fia, II. József (jozefinizmus) is, aki társadalmi és gazdasági reformokat vitt végbe.

Amikor 1866-ban az osztrákok elveszítettek egy kisebb háborút a poroszok ellen, Poroszország vezető szerepe a német államok között megerősödött, Ausztria pedig birodalma felosztására kényszerült. 1867-ben létrejött a dualista Ausztria-Magyarország (Osztrák-Magyar Monarchia).

1938-ban Hitler bekebelezte Ausztriát. 1945-ben a II. világháború után helyreállították a köztársaságot, de a győztes szövetséges erők négy megszállási övezetre osztották az országot. Ausztria függetlenségét csak 1955-ben nyerte vissza, örökös semlegességének deklarálása mellett.