Graz

Mit szólna egy új szenvedélyhez?
Csak egy szabad hétvégéje van, és mégis szeretne sok mindent átélni?
A tökéletes megoldás egy élményekben gazdag grazi kirándulás. Nincs még egy város, amely ilyen kis területen ilyen sok mindent kínál -Kedves kiegészítésként mindehhez a napsütötte dél mediterrán hangulata jár.

Futurisztikus épületek és középkori házak, romantikus utcácskák és terek, exkluzív üzletek és színes falusi piacok, egyedülálló kulturális és kulináris ínyencfalatok minden sarkon - ráadásul mindez csupán néhány lépésnyire egymástól. A rövid grazi látogatás sokaknál egy új szenvedély kezdetét jelenti, mert aki egyszer ellátogat ide, az garantáltan eljön újra és újra, még ha csak egy rövid hétvégére is...

Graz az Alpok középső részének keleti lábánál fekszik. A város a Mura folyó két partján, a város középpontjából kiemelkedő Schlossberg körül épült. Graztól északra, a Mura völgyének két oldalán mészkőből és palából képződött hegyvidék magasodik. Itt található az 1446 méter magas Schöckl-hegy is.
Graz Ausztria második legnagyobb városa, 290 000 lakosával. Ebben a gyönyörű városban a mai modernkor jellemzőit, ugyanakkor a történelmi építészet csodáit is fellelhetjük.

Graz történelme a keltákig nyúlik vissza. A városról az első írásos említés 1129-ben történik. A Steyr őrgófok hajdani központja volt Gradec, az egész tartomány is erről a családról kapta a nevét. 1276-ban a Habsburgok kezére került, akkora már erős védőfal vette körül. Később a híres család innen kormányozta a birodalom déli részét.

Graz látnivalók

Schlossberg (várhegy)

A 474 m magas, kicsi, zöld hegy az óratoronnyal Graz egyik jellegzetes ismertetőjele. Ha Grazban jár, mindenképpen látogassa meg!
A Schlossbergről nyílik a legjobb kilátás a város piros téglatetőire. Az óratorony hatalmas számjegyei és felcserélt óramutatói hasonló benyomást keltenek. A Schlossbergre feljuthatunk a 260 fokból álló Schlossberg lépcsőn is miközben a kilátásban gyönyörködhetünk. Amennyiben nem szeretne gyalogolni, a hegyi vasúttal vagy a felvonóval kényelmesen feljuthat a Schlossbergre.

Ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója.
A várhegyen belül alagútrendszer található, melyben 2km hosszú barlangvasút közlekedik 1968-óta. A vasút 4km/h sebességel haladva 20-25 perc alatt vezet végig a gyerekmesék birodalmában. A kisvasút 30 percenként közlekedik.

A várhegy a középkorban a várgrófok székhely volt, 1534-ben a törökök ellen erősítették meg. A legenda szerint képtelenség volt bevenni. Még Napóleon sem volt rá képes, ezért bosszúból lebontatta az 1809-es bécsi béke egyik feltételeként.

Schlossbergbahn (Várhegy sikló)

A sikló 1894 óta szállítja utasait a meredek hegyoldalon, melyet 2004-ben átépítettek.
A menetidő mindössze 4 perc, mialatt 210 métert halad, 108 méteres szintkülönbséget legyőzve.
A pálya emelkedése 61%-os, a kocsik befogadóképessége 58 utas.

A hegyre nemcsak a siklóval, hanem lift segítségével is fel lehet jutni, illetve egy kellemes sétával.
A várhegy lift 15 fő befogadására alkalmas üvegezett kabinos felvonó, mely 9 km/h sebességel haladva 30 másodperc alatt jutatt fel a hegyen lévő óratoronyhoz.

Várhegy lépcső

A Várhegy térről 260 lépcsőfokon visz fel a sziklafalon várhegyre az óratoronyhoz.
A meredek gyalogutat osztrák utászok és orosz hadifoglyok építették 1914-1918 között.

A Hegy alagútrendszere

A második világháborúban a hegy belsejében gazdag tárnarendszert építettek ki, mely 6,3 km hosszú, és 20 bejárata van.
Ez akár 40 000 ember számára jelenthet óvóhelyet légitámadás esetén. Ezeket a tárnákat részben még ma is használják, például a Schlossbergplatzról, a hegy gyomrán keresztül, a Karmeliterplatz-ra vezető gyalogútként, vagy a hegyben felmenő "Üveglift" bejárataként.
Itt található továbbá a földalatti rendezvénycsarnok a Dom im Berg is. A Schlossberg mesebarlang vasútja is a régi tárnarendszer egyik részében kanyarog.

A Dom im Berg egy föld alatti terem a Várhegyben, melynek egyedülálló építészete különleges művészi térként ad helyet számos rendezvénynek és kiállításnak.

Herberstein kert

A teraszos elrendezésű kert eredtileg a Herberstein grófi család egykori szőlőskertje volt.
Az óratorony alatt elhelyezkedő kertből gyönyörű kilátás nyílik a város főterére és a vörös háztetős grazi tájra, valamint innen különösen jól évényesül az óratorony látványa. 1970-ben márványszobrot állítottak a kertben Dr. Karl Renner Ausztria egykori államfője emlékére.

A mediterrán hangulatot idéző teraszos Herberstein kert Graz legszebb közparkja, a nagyon szépen rendben tartott kert tele van egzotikus növényekkel, lugasokkal, fákkal, színpompás virágokkal.

Harangtorony (Glockenturm)

A 34 méter magas, nyolcszögletes reneszánsz torony 1588-ból származik, Stájerország harmadik legnagyobb harangját hordozza.
Az egykori Szent Tamásról elnevezett vártemplomból csak ez a torony maradt fenn, mert a templom többi részét és a vár jelentős részét napóleoni háborúk során a franciák stratégiai célból lerombolták. A toronyban lévő harang súlya 4632 kg, 1587-ban öntötték 101 db török hadizsákmányból származó ágyúgolyóból.

Ciszterna

A várhegy fennsíkjának közepén található esővízgyűjtőt 1544-47 között Lazarus von Schwendi tervei alapján Domenico dell`Allio létesítette.
A ciszterna 16 méter mély, 900 köbméteres befogadóképességével az egyik legnagyobb ilyen létesítménynek számít.

Az óratorony (Uhrturm)

A 28 méter magas, eredetileg középkori védőbástya mai formáját 1559-69 között érte el, 1712 óta mutatja pontosan az időt.
Az óratorony Graz jelképe. Három harang szól a toronyban, az óra harang, a lélekharang és a tűzharang. Graz legöregebb, 1382-ben öntött harangja az órákat üti. A tűzharangott akkor használták, amikor a városban tűz ütött ki. A lélekharangot (1450 körül) kivégzésekkor majd később kijárási tilalom jelzésére kongatták.

A négyszögletű torony három oldalán óriási, 5,2 méter átmérőjű számlapok helyezkednek el.
Eredetileg számlaponként csak egy, messziről kivehető nagymutatója volt a toronynak. Később kiegészültek a számlapok a kisebb percmutatóval. A kis óramutatót erősítendő, a lélekharang negyedóránként akusztikus jelet ad.

A torony három oldalán az egykoron a várhegy erődítményrendszerét díszítő címerpajzsok találhatók.
A stájer párduc (1570 körül) a stájer hercegi sisakkal, az egyfejű sas (1552) I. Ferdinánd császár címere, valamint a kétfejű sas (18. század második fele) Mária Terézia monogrammjával.

A kőkutya

A kőkutya az óratorony közelében található, egy mellvéd alatt, falpilléren ülve figyel.
Egy legenda szerint 1481-ben egy kutya ugatása védte meg a császár lányát, Kunigunda hercegnőt attól, hogy a magyar király Corvinus Mátyás elrabolja, aki egyébként hasztalan kérte meg a hercegnő kezét.

Eggenberg kastély

Graz egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel.
Az Eggenberg kastély Graz nyugati városszélén Stájerország legjelentősebb kastély komplexuma.
Az 1625-ben létesült palota az építtető családról (Hans Ulrich von Eggenberg) van elnevezve, akik gazdag kereskedők voltak, így jelentős befolyással bírtak a császári udvarban is.
1742-ben a kastély új tulajdonosai, a Herberstein grófok átépítették.

A kastély építéséhez és belső kialakításához egy matematikai programot használtak fel, mely azt a célt szolgálta, hogy a kastély az univerzum építészeti tükörképe lehessen. A kor olyan nagy gondolkodói ihlették, mint Johannes Kepler, vagy Giordano Bruno.

A sárga és fehér szinű kastélyhoz Graz főteréről, a Hauptplatzról juthatunk el egy 10 perces sétával.
A kastély és a hozzá tartozó park tartományi tulajdonban van A kastélyban található Stájerország legszebb díszterme a tükörboltozatos Prunksaal.

Graz főtere (Hauptplatz)

Nem nevezhető különösen nagy méretünek, de építészetileg értékesnek számít.
A főtér jellegzetessége egy díszkutas szobor, amit a városfejlesztő János főherceg emlékére állítottak. A női alakok a régió négy folyóját, a Murát, az Enns-t, a Drau-t és a Sann-t jelképezik.
Graz főterének déli részén található az 1550-es években épült, építészetileg nem túl jelentő városháza, a Rathaus. A főtérről öt irányba indulhatunk el.

Városháza

A Főtér és a Városháza Graz szíve és középpontja.
A pompás Városháza kupolájával, órájával és saroktornyaival a 19. század vége óta a főtér ékessége, mely egy 1550-ben egy kisebb reneszánsz palota helyére épült.